Nyugat-Európa
Míg keleten a szovjet befolyás érvényesülése miatt a Vietcongok mellé álltak, addig nyugaton már más volt a helyzet. Ott kezdetben egyetértettek Amerikával, hiszen úgy gondolták, az USA csak segíteni akarta a déli kormányt. Késobb, mikor már látszott, hogy ez egy rossz helyen megvívott rossz háború, akkor már megkérdojelezték a nagyhatalom politikáját. Foleg az ENSZ és Franciaország foglalkozott különösen ezzel a kérdéssel. A Nemzetközi Szervezet abban látta a megoldást, hogy össze kell hívni a tizenhathatalmi konferenciát, amely során ki kell dolgozni egy megoldási taktikát a dél-vietnami kérdésben.
Franciaország különösen a szívén viselte ezt a kérdést, hiszen tíz évvel ezelottig, 1954-ig még francia gyarmat volt Dél-Vietnam. De Gaulle, a francia miniszterelnök kifejtette az álláspontját. Bírálta az USA-t, amely az 1954 évi genfi egyezmény megkötése után a volt francia pozíciók elfoglalására törekedett Dél-Vietnamban, Laoszban és Kambodzsában. Kijelentette, a genfi egyezményt aláíró 14 hatalom konferenciája az egyetlen út, amely Indokínában a béke helyreállításához vezethet. Hiába támogatta az ENSZ fotitkár, U Thant, és De Gaulle is a konferenciát, Johnson, amerikai elnök elutasította ezt a javaslatot, így a háború folytatódott.
Eközben egyre több amerikai kért menedékjogot Európa egyes országaiban. 1968-ra például Svédországban már 136 katonai szökevény, illetve katonai szolgálatot megtagadó személy kért menedékjogot. Kezdtek rájönni, hogy ez nem egy jó háború. A katonák nem akarnak harcolni, s rengeteg áldozattal jár. Jöttek a hírek az USA-ból is, hogy az ottani emberek ezrei, diákok tízezrei mennek az utcára tüntetni, s Európa nyugati részén is megkezdodtek a megmozdulások. Frankfurtban, Párizsban, s megannyi helyen tüntettek a békéért. "Szeptember elején Kairóban, az afroázsiai szolidáris szervezet vietnami konferenciáján csaknem 60 ország képviseloi kezdeményezték, hogy újabb nagyszabású demonstráció sorozattal bélyegezzék meg az USA vietnami gaztetteit. Javasolták, hogy október 15-én Saigonban kivégzett Nguyen Van Troi mártírhalálának évfordulóján kezdodjék és október 21-én, az USA bunös népirtó háborúja elleni tiltakozás nemzetközi napján fejezodjék be." Bár ez az idézet egy volt kommunista ország napilapjából való, akkor is híven tükrözi, hogy a Nyugat is megmozdult.
A vietnami helyzet megoldására az Államokat nemcsak az amerikai közvélemény késztette, hanem a japán és európai tüntetések, illetve politikai nyomás is. Mikor a harcok lezárultak, a világ egyemberként lélegezhetett fel.