Háttér

[Főoldal] [Történet] [USA Szemlélet] [VN Szemlélet] [Források] [E-mail]


[Légierő] [Hadműveletek] [Életrajzok] [Kronológia]
[Dokumentum] [Európai nézet] [Idézetek]



Ho Chi Minh

Ho Chi Minh, eredeti nevén Nguyen Ai Quoc, 1890. május 19-én született Hoang Tru-ban. A paraszti származású fiúból lett késobb a Vietnami Demokratikus Köztársaság elso elnöke. De addig hosszú volt az út.

1895-tol Hue-ban tanult, és már 18 éves korára kitunt politikai ambíciója. 1908-ban egy adózással kapcsolatos tüntetésen vett részt, ami miatt el is bocsátották akkori állásából. Ettol kezdve tanított, majd utazni kezdett. 1911-ben szállt Saigonban egy francia hajóra, ahol munkát kapott, és Van Ba néven dolgozott. Amint látjuk nem az eredeti nevét használta, mint oly sokszor egész életében. Csak 1-2 azok közül, amiken bemutatkozott: Nguyen Sinh Cung, Nguyen Tat Thanh, Van Ba, Chen Vang - Kínában, Li Nop - Szovjetunióban, Ly Thuy - Thaiföldön. Egyedül az Indokínai Kommunista Pártban használta az eredeti nevét.

Miután Franciaországba ért, matrózkodott sok országban, így Angliában, az USA-ban és különbözo európai és afrikai országban. Sok mesterséget is kipróbált. Mikor Párizsban járt, kapcsolatba került az ottani munkásmozgalommal, és 1920-tól, megalakulásától kezdve tagja a Francia Kommunista Pártnak. A "Le Paria" (a szegények) és a "L'Humanité" (az emberiség) címu újságoknak cikkeket ír, amikben leleplezte a franciák indokínai gyarmati politikáját. Célja az volt, hogy Délkelet-Ázsiában is alakuljon meg egy kommunista párt. 1924-ben Kantonba (Kína) utazott, ahol megszervezte a vietnami emigránsok elso forradalmi szervezetét. Majd 1930-ban az o kezdeményezésére alakult meg az Indokínai Kommunista Párt. De egy évvel késobb az angolok Hong Kong-ban elfogták és két évig börtönben tartották.

Egészen az 1954-es, Dien Bien Phu-i gyozelemig, a francia gyarmatosítók ellen vívott függetlenségi harc vezetoje volt. A Vietnam egyesítéséért vívott partizánháborút támogatta. Ezt mutatja, hogy 1963-ban meg akarták jutalmazni a Sárga Csillag Érdemrenddel, de nem fogadta el, mert: "Majd akkor, ha Dél felszabadult. Egy a haza, Észak és Dél egy nemzet. Majd akkor fogadom el azt." Szentül hitt országa egyesítésében, és egészen 1969 szeptember 2-i haláláig, ezen fáradozott.

Nagyon népszeru volt, hiszen miután szívrohamban elhunyt, Saigont Ho Chi Minh városnak nevezték át, és halálának napja ma is ünnepnap Vietnamban. Az UNESCO elismerte a világ kultúrális egyéniségeként, és mauzóleumot állítottak fel az emlékére.


[Vissza]