|
Amikor párezer évvel ezelõtt az ember elõször rácsodálkozott az õt körülvevõ fizikai jelenségekre, rájött, hogy ahhoz, hogy ki tudja fejezni a gondolatait egy tárgy súlyával, méretével kapcsolatban, vagy hogy mennyit foglal el az azt körülvevõ térbõl, össze kell hasonlítania valamivel, amit õ és mindenki más is ismer. A hosszúság elsõ szabványai a tenyér, a láb és a rõf (ami a könyök és a középsõ ujj hegyének távolsága) voltak, de ezek folyton változtak, hiszen nehezen lehet találni két embert, akiknek egyenlõ hosszú a tenyere. Így késõbb az emberek univerzális szabványokat kerestek, amik nem voltak ilyen változékonyak, amik mindíg ugyanazok maradtak. Ekkor születtek meg a mértékegység-rendszerek. Manapság a két legelterjedtebb mértékegység-rendszer a Nemzetközi Rendszer, amit általában SI-ként ismerünk, és az angolszász Metrikus Rendszer. A Nemzetközi Rendszer az MKS (meter-kilogramm-second, vagyis másodperc) rendszeren alapul. Egy 1960-ban tartott nemzetközi konferencián hat alapegységet és két kiegészítõ egységet definiáltak, amikhez 1975-ben egy hetedik alapegység is csatlakozott: a mól. A következõ táblázat a hét alapegységet és egy másik táblázatban a két kiegészítõ egységet mutatja. Mindegyik egység jele univezális, ami azt jelenti, hogy ugyanazt jelentik minden nyelven.
|