Botolás
Ez a tánc az Alföld Észak-keleti, Keleti peremvidékén a pásztorok és cigányok által őrzött Kelet-Európai fegyveres-botos pásztortáncok legrégiesebb és legépebb darabja. A századforduló táján ez a tánc még általános volt a Felső-Tisza vidéki parasztság körében is. Más vidékek pásztorainak körében ennek a táncfajtának csak töredékei és egyszerűbb típusai maradtak fent.
A táncnak funkciója szerint három fajtája van:
1. Párbajszerű típus, melyet két férfi táncol, a botot fegyverszerűen kezelik.
2. A párbajszerű, mutatványos és játékos elemek ötvöződnek a női és férfi párosban. A férfi fegyverszerűen használja az eszközt, játékosan rátámad a nőre, feje felett forgatja, a nő pedig a táncban játékosan hárítja el ezeket a támadásokat.
3.Szóló formája a táncnak. Változatos eszközkezelés és változatos táncmotívumok jellemzik. Jellegzetes a bot forgatása, egyik kézből másikba adása, láb alatti átkapkodás, bot ütögetése, levegőbe vagy földre dobása,