Hangszerek és a Blues

ç

Az emberek természetes hangszere a torka, melyben a hangszálak között áramló levegő által megrezegtetett hangszálak alakítják ki a hangot.  Különböző hangokat hozhatunk létre a szájüregünk alakjának változtatásával, a hangszálak lazításával és feszítésével.

A mesterséges hangszerek is ehhez hasonlóan működnek. Mindig egy vagy több rezgő tárgy hozza létre a zenei hangot.

Egyiptomban, Közép-Ázsiában és Kínában készülhettek valószínűleg az első hangszerek. Ezek valamilyen álltai csontokból, kagyló vagy csigahéjakból készült láncok voltak, melyek minden esetben a táncosok mozgását kísérték. Az üreges fákból különböző ütőhangszereket készítettek, állatbőrökből dobokat, nádból pedig fúvókákat készítettek. Későbbiekben sincsenek arról információk, hogy az első hangszereket kik találták fel.

Kr. előtt 4000 körül már ismerték a húros hangszereket, melyeknek mágikus tulajdonságokkal ruháztak fel, és sámánok és varázslók használtak vallási ünnepeken különböző ceremóniákon.

A hangszereknek nagyon sokféle fajtája létezik a földön. Néhány területen még megmaradt nyomokban az ősi hangszerek használata különböző afrikai és ázsiai népek között, mely hangszereket primitívnek nevezi a szakirodalom, de ez a név nem teljesen megfelelő elnevezés, hiszen a későbbi hangszerek kialakulásában és fejlődésében igen fontos szerepet játszottak. A mai hangszerek is sok mindenben megőrizték ősi társaik felépítését, működését.

A hangszerek fejlődésének és szerkezetük bonyolultságának kialakításában mindig az játszott szerepet, hogy azzal ki lehessen fejezni az érzéseket, a zenével megjelenítendő célokat.

A hangszerek kialakításánál igyekeztek figyelembe venni az ember felépítését és adottságait, ami nem mindig tökéletesen sikerült. Ennek ellenére minden hangszeren képes játszani az ember, mivel gyakorlással a használatuk elsajátítható, napjainkban már a testi fogyatékosság sem akadálya a zenélésnek, és a hangszereket sikerrel használják sérült személyek fejlesztésében. Sokszor a sérült emberek a zenében tudják kompenzálni fogyatékosságaikat, és olyan érzések és hangulatok kifejezni, melyet másképpen nem tudnak. Léteznek már speciális hangszergyártó cégek, akik sérült emberek részére készítenek speciális szükségleteknek megfelelő hangszereket.

 é

A gitár a pengetős hangszerek családjába tartozik. Neve a görög kithara szóból ered. Korai elődei a lant, majd a mandolin és végül a bendzsó, ami tipikus blues-hangszer. A húrok nagy része(a hangolás szerint) kvárt távolságra vannak egymástól. Ez a hangszer elég sok zenei műfaj meghatározó eleme.

 Az akusztikus gitár továbbfejlesztése az elektromos gitár. Ezt a típust az 1950-es években alakították ki. Elterjedéséhez nagyban hozzájárult a rock korszak kezdete. Napjainkra már az egyik legelterjedtebb hangszerré vált .A hangaszer terjedése során figyeltek fel a zenekritikusok a könnyű zenére mint komolyabb, elismert műfajra.

 A basszusgitár külsőre hasonlít a szóló gitárhoz, azzal a különbséggel hogy ennek a típusnak hosszabb nyaka van, nagyobb a bundtávolság és a hangolás egy oktávval mélyebb a szólógitárénál.1950-es években váltotta fel a nagybőgőt. Feltehetőleg először Paul Tutmarc készítette el az elsőt ebből a hangszerből.

é

Nagyon sokféle dob létezik, melyek anyagában, felépítésükben és működési elvükben különböznek. A legelterjedtebb a membrafon, melyben egy kifeszített hártya rezgése ad hangot, az idiofon, melynek teste szilárd és annak a rezgése bocsátja ki a hangot. A dobokban az a közös, hogy annak megütésével kapjuk a hangot.

A dob általában kör alakú, teste üreges, a végén valamilyen bőr vagy műanyag hártya található megfeszítve. A dob teste készülhet fatörzsből, dongából, rétegelt falmezből, kerámiából és műanyagból is. A dobbőr megfeszítése történhet   ékekkel, szegekkel, mostanában pedig már egy gyűrűvel feszítik a dobtestre.

A dob teste többféle lehet: üstdöb fémből készül, és formájról kapta a nevét; timbles fémből van, és hengers, leggyakrabban a salsában használják; a konga hordódob; a sámándobnak nagyon kicsi teste van.

é

Régen csontból kifaragott kürt volt az őse a trombitának, majd később amikor rájöttek, hogy hogyan lehet ötvözni rezet akkor kezdték el rézből készíteni. A formázás során kezdetben homokkal, majd ólommal tömték ki a csöveket, hogy alakítás közben hajlítani lehessen, ne roppantani vagy még rosszabb horpasztani. Kezdetleges fajtái a jelzőtrombiták voltak. Ezeken nem volt billentyű, a hangokat az ajak keménységének és a levegő adagolásának változtatásával tudták módosítani (ezeket a hangokat a mostani modernebb trombitákon is le lehet fújni). A következő típus az oldalventiles trombita volt. Ez feltehetően cseh vagy román fejlesztés. Itt már sokkal változatosabb a hangok skálája, míg a jelzőtrombitánál csak a kvint és kvárt váltásokat lehetett játszani, itt már akár fél hangonként is haladhatott egy adott hangsor. Így időben el is értünk a trombita mai legfejlettebb tagjához. A három billentyűs típushoz. Ezt a mai design-erek elég merész ötletekkel párosítják, egyszóval elég széles a variációk skálája. A Yamaha cég honlapján fel lehet lelni különböző színű trombitákat a lángnyelves tűz pirostól a hupililáig.

Ez a hangszer több fajta hangolásban is eléggé elterjedt: f,asz,c, de a legáltalánosabb mégis a _b_ hangolású hangszer(ennek a fajtának az elődje az 1700-1800-as évekből származó pikoló trombita). Érdekesség hogy a trombita hossza (132) cm, ami a prototípusok elkészítése óta nem változott sokat.(a trombita rokonainak hossza például a kürté elérheti a 3m 20cm-t is)

 A trombita két fő részből áll a fúvókából és a hangszertestből.A hangszertest magába foglalja a három hangolócsövet, a három billentyűt és a két vízkieresztőt.

 Ennek módja az ajakrezgés. amit úgy lehet elérni hogy a két ajkunkat megnyálazzuk, egy picit, összeszorítjuk és kifújjuk rajta a levegőt. Ha nem hallunk rezgő hangot akkor próbálkozzunk még egy darabig....Majd ha az ajakrezgetést már begyakoroltuk akkor jöhet a szánkra a fúvóka (ami felerősíti a hangot) és végül a hangszer amin az egyes billentyűkombinációk lenyomásával csalhatjuk elő a hangszerből a hangokat.

 A trombita megfelelő karbantartása nagyon fontos, ha az ember sokáig szeretne használni egy szép, jó állapotú hangszert. A tiszta trombita egyik elengedhetetlen alapja a kipucolt billentyű. Ezt legalább havonta egyszer ki kell törölgetni a ventilházzal (a billentyű helyével) együtt.

Nem árt a rendszeres síkosítás sem, amit egy erre kifejlesztett a petróleum származékot tartalmazó olajjal kell elvégezni. Ezen kívül néha nem árt kimosni a három hangoló csövet és magát a trombitatestet sem.

é