|
|
|
||
A zene kialakulása Zene célja, hatása Blues története
Az őskori társadalmak zenéjéről forrás alig maradt fent, leginkább barlangrajzokon és régészek által megtalált leletekből lehet rájuk következtetni. Ezekben a kezdeti időkben a dallamok két-három hangból álltak, melyeket mindig mozgás kísért. Későbbiekben már létrejöttek motívumok melyek ismétlődtek, variálódtak. A legelső hangszer valószínűleg maga az ember volt, a kezével, lábainak dobolásával és hangjával alkotott zenét.
A sumér népek már ismerték a többszólamúságot, mellyel párhuzamosan a hangszerek is fejlődtek náluk.
Mezopotámiában a papok és a bírói főénekesek képviselték az egyik legmagasabb tisztséget. Ekkor már templomi szertartásokon zsoltárokat, himnuszokat is énekeltek. Körülbelül ie. 540-es években a mezopotámiai udvarokban már hangszeres zene, és a női énekesek is megjelentek.
Az egyiptomi kultúrában a fáraók udvarában a zene a vallásos szertartások egyik fontos eleme volt, illetve a nevelésben is fontos szerepet játszott.
A zene a különböző társadalmakban hosszú ideig jelentős mágikus szereppel bírt, rituálék és a vallási szertartások nélkülözhetetlen kísérője volt.
A görög mitológiában a zenének isteni eredete és mágikus tulajdonsága volt. Náluk a zene, a tánc, a költészet összefonódott, igen sok elbeszélő ének, óda, született, a görög dráma előadásain már kórusok is voltak.
Az évszázadok fejlődése során alakultak ki a zenei stílusok és irányzatok, melyek koronként is igen változatosak voltak. A fejlődés során az egyházzene mellett, a zene szórakoztató szerepe is egyre fontosabb lett.
A zenének nagyon sokféle célja lehet. Az egyik mai napig elsődleges célja a szórakoztatás, függetlenül attól, hogy ki milyen stílusú zenét szeret. A zene ősidők óta kísérője volt a táncnak, különböző rituális alkalmaknak, egyházi szertartásoknak.
Az emberek egy részének a zene a mindennapi életének részévé vált, hallgatják munka közben, otthoni tevékenységek közben, kikapcsolódási tevékenységek során is, háttérzeneként. Vannak azonban olyan személyek akik a zenehallgatás öröméért, minden más feladatukat abbahagyják, és átadják magukat a zene élvezetének, mely számukra teljes kikapcsolódást és pihenést jelent.
A zene az egyik legfontosabb eszköze a művelődésnek. A zeneművek egy jelentős része történelmi eseményekhez kötődik, irodalmi alkotásokat jelenít meg, az egyes kultúrák népzenéjének megismerésével pedig közelebb lehet jutni a az adott nép kultúrájához, jobb megismeréséhez.
A zene tanulása, ismerete, a zenehallgatás nagyon fontos eszköze az emberek fejlesztésének. Javítja a ritmusérzéket, fejlődik a hallás, a táncon keresztül a mozgáskultúra, a szépérzék, az általános műveltség és nyitottság mások kultúrája iránt. A zenének nagyon fontos célja és szerepe a közösség erősítése, összekovácsolása. Fontos szerepet tölt be az egyházi zene, a közös éneklés és zenélés táborokban, ünnepei eseményeken. Ezek hatására az emberek szorosabban kapcsolódnak egymáshoz, meghittebbé válnak a közös események.
Az emberek különböző stílusú zenét hallgatnak függően a hangulatuktól, alkalmaktól és kedvelt zenei irányzataiktól. Nagyon jelentős a zene hatása az emberek hangulatára. A megfelelő zene kiválasztása az egyén számára megnyugtatást jelenthet, energiát adhat, felfrissítheti a szellemet, és javítja a hangulatot.
Vannak akik reggel kimondottan az energikus zenéket kedvelik, amik segítenek nekik a reggeli ébredésben, munka közben is segíti őket a megnyugtató lágy zene, és sokan elalváshoz is lágy, nyugtató hangulatú zenéket hallgatnak.
A zene másik fontos hatása az önkifejezés segítése. Zene segítségével az egyének meg tudják jeleníteni problémáikat, érzéseiket, melyet igen sokfelé használnak fel a gyógyítás-rehabilitálás során, sérült embereknél is.
A zenének abban az esetben lehet negatív hatása, ha egy zeneszám valakinek rossz emlékeket idéz fel, illetve ha olyan zenét kell hallgatnia, ami számára zavaró, nem illik a hangulatához.
A zenével lehetőség van sajnos negatív eszmék közvetítésére is, gyakran találkozhatunk olyan együttesekkel akik zeneszövegeikben trágár szavakat használnak, illetve olyan eszközöket és gondolkodásmódot közvetítenek, melyek károsan hatnak főként a fiatal hallgatókra illetve az arra fogékonyakra. A zene negatív hatásainak kivédésében fontos szerepe van a műveltségnek, a szülők, nevelők odafigyelésének, az értékek megmutatásának a fiatalok felé.
A Blues „dalban elbeszélt panaszt, kesergőt” jelent, témája között keserű hangvételű dalok, halál, betegség, szomorúság szerepelnek.
A Blues kialakulása az 1780-as éveke tehető, amikor Amerikában elkezdődött a déli államokban a rabszolgák felszabadítása. Emellett a Blues kialakulásában fontos szerepe volt az egyre erősödő nemzeti öntudatnak is.
Az első Blues dalok népdalok voltak, amiket bendzsón, gitáron és szájharmonikán kísértek. Kezdetben a dalok tizenkét ütemből álltak, melyet akkordváltások osztanak fel a szövegnek megfelelően. A fekete munkások egyszerű zenéjéből egy igen sokszínű és összetett műfaj alakult ki, melynek jellegzetességei területenként változnak. A mai Blues legelterjedtebb hangszerei a gitár és a basszusgitár, dob, szaxofon és a szájharmonika.
A XX. Században igen elterjedt műfaj lett a Blues, alapul szolgált a Jazz kialakulásához, de nagyon sok egyéb műfaj is merített ebből az irányzatból (pl.:Rock and Roll).
A Blues népszerűség mutatja, hogy rengeteg alműfaja alakult ki ennek a zenei irányzatnak, melyek még régiók szerint is tagozódnak.
A kialakulását követően a műfaj két legkiemelkedőbb énekesei nők voltak: Gertruda Ma Rainey és Bessies Smith.
Mivel a Blues sokszínűsége régiónként is változik,csapatunk nem vállalkozott az összes ismert személy bemutatására, helyette szűkebb nemzetünk Blues történetét szeretné röviden bemutatni.
Magyarországon 1940-es években bukkant fel először hanglemezen blues, a Magyar Rádióban. Ebben az időben blues-t csak jazz-muzsikusok játszottak. Önálló Magyarországi műfajjá válását a Hobo Blues Band /Földes "Hobo" László / megjelenésétől számítja a szakirodalom, melynek megalakulása 1978-ban datálódott. A 80'as években a megerősödött klubéletben egyre másra alakultak blues-bandák. Ma 60-80 Blues zenekar működik. Hazánkban kevésbé válik külön a blues-rock és a tradícionális blues-zene. Legismertebb magyar blues-zenészek és zenekarok, zenészek: Földes László - HOBO; Boros György; Hagyó Béla; Radics Béla; Ferenczi György; Török Ádám; Deák Bill Gyula; Zsoldos Tamás; Póka Egon; Tátrai Tibor; Bodonyi Attila; Takáts Tamás;Bornemissza Ádám;Little G Weevil; Pribojszki Mátyás;Szabó Tamás. Zenekarok: Bluestrain; Hobo Blues Band; Tátrai Band; Takáts Tamás Dirty.Blues.Band; Palermo Boogie Gang; Last Blues Band; Ramblin' Blues Trio; Felkai Jam Band.