|
|
|
|
|
|
 |
|
|
|
III. Sándor Pápa 1179-es konstitúciója, amellyel végérvényesen a bíborosok hatáskörébe utalta a pápaválasztást, bár sok korábbi történelmi kellemetlenséget orvosolt, mégis szinte azonnal egy másik súlyos nehézséget hozott magával: a széküresedés és az új pápa megválasztása időszakának túl hosszúra nyúlását. Ehhez még hozzájárult a bíborosok korlátozott száma és ennek negatív következményei is. III. Sándor halála után a bíborosi kollégium tagjainak száma hosszú ideig a 10 és 20 között ingadozott. A XIII. század folyamán számuk sohasem haladta meg a 30-at. A széküresedés időszakai elhúzódtak hónapokig, sőt nem ritkán egy teljes évig is. Bár nem vehetett részt a pápaválasztásban, mégis a keresztény nép volt az első, akit aggodalommal töltött el a kár, amit az egyház emiatt elszenvedett.
Négy egymást követő alkalommal kellett a bíborosokat a választás mielőbbi befejezésére kényszeríteni azzal, hogy bezárták őket. 1216-ban Perugia lakói a bíborosokat a városnak abba a palotájába zárták be, ahol a választásra összegyűltek, ezzel is sürgetve a mielőbbi befejezést. Hasonlóképpen viselkedtek a rómaiak IX. Gergely pápa halála után 1241-ben, bezárván a bíborosokat Septimi us Severus római császár palatinus-dombi palotájába. Ugyanígy cselekedtek Anagni lakói is 1243-ban, hogy véget vessenek a hosszúra nyúló széküresedés időszakának, amely 1241-ben IV. Celesztin pár hónapos uralkodása után beállt halálával következett be.
A bíborosok utolsó és egyben leghíresebb "bezárására" Viterbóban került sor. IV. Kelemen Pápa 1268-as halálakor a Bíborosi Kollégium 18 tagja a viterbói pápai palotában gyűlt össze, hogy megválasszák a következő pápát, de nem jutottak egyességre. A francia király és más magasrangú személyek sürgetései sem jártak sikerrel. Ekkor a viterbóiak - többek között Szent Bonaventura ferences generális bíztatására - úgy döntöttek, hogy bezárják a palotában összegyűlt bíborosokat, befalazva az ajtókat, hogy mindenféle külső hatást kizárva minél előbb jussanak döntésre. Azonban a befalazás ellenére sem találtak megoldást.l A késlekedés miatt türelmetlen viterbóiak ekkor lebontották a palota tetőzetét, és csak kenyeret és vizet adtak a bíborosoknak. Végül kompromisszumot kötöttek és megválasztották boldog X. Gergely pápát. A széküresedés ideje 2 év 9 hónap és 2 napig tartott.
|
|