Euklidesz

Euklideszről

Született: ~ ie. 325
Meghalt: ~ ie. 265
Származása: Görög
Témája: Matematika
Ismert: Elemek

Időszámításunk előtt ~300-ban született görög matematikus, ki az Elemek nevű könyvéről híres. Tanulmányait Platón iskolájában végezte, Athénban, majd megalapította az alexandriai matematikai iskolát. Az Elemek (Στοιχείa, Sztoikheia), világosan, de geometriai módszerekkel leírja a két szám, vagy mennyiség legnagyobb közös osztójának megkeresésére (is) használt euklideszi algoritmust.

Elemek

Az elemek tartalma javarészt másoktól származik, de Euklidesz érdeme az, hogy logikusan és összefüggően leírta őket, ezenkívül néhány hiányzó bizonyítást is elvégzett. Régebben ’a’ geometriának nevezték, de most már euklideszi geometriának nevezik és különböztetik meg a nem-euklideszi geometriától, melyet a XIX. Században fedeztek fel. Az új geometriák Euklidesz ötödik posztulátumának /axiómájának/ a vizsgálatából származnak, mely a matematika történetének legtöbbet olvasott és tanulmányozott axiómája. A róla szóló kutatások legfőképp az első négy axiómával való bizonyításáról szólnak.

Egyéb művei

Az Elemek mellett Euklidésznek még négy műve maradt fenn.

Adatok a mértani információk természetével és következményeivel foglalkozik. Nagyban kötődik az Elemek első négy könyvéhez.
Az alakok osztása: részlegesen maradt fenn, arab fordításban;mint neve is mutatja, a geometriai alakzatok egyenlő vagy megadott arányok szerinti felosztásával foglalkozik .
Phaenomena a szférikus mértan alkalmazása csillagászati problémákra.
Optika, a különböző szögből és távolságból nézett tárgyak alakjára és méretére vonatkozóan von le megállapításokat.

Előbbi négy mű az Elemek logikai szerkezetét követi, hiszen meghatározásokat és bizonyított állításokat tartalmaz. További négy művet Euklidésznek tulajdonítanak, de sajnos ezek nem maradtak máig fenn:

Kúptan: kúpszeletekről szóló munka, később Apollóniusz bővítette ki.
Porism: talán a kúpszeletekről szóló mű továbbfejlesztése lehetett, de a cím jelentése vitatott.
Pseudaria:témái a következtetésben elkövetett hibák.
Felületi helyek: ponthalmazokról szól, vagy pedig olyan helyekről, amelyek maguk a felületek.

Neki tulajdonított idézetek

"A geometriához nem vezet királyi út." (Ptolemaiosz kérdésére: Van-e könnyebb út a geometria elsajátításához?)
"Adj már egy oboloszt - fillért - neki, mert hasznot akar húzni abból, amit tanul." (Ifjú megkérdezte, hogy lesz-e haszna a geometria tanulásából.)
"A vonal szélesség nélküli hosszúság."