Svédország

Konungariket Svergie

449964

8749000

Stockholm

Királyság

A Skandináv-félsziget nagyobb, keleti felén foglal helyet. Délen az Északi-tenger, keleten a Botteni-öböl jelenti a természetes határait.

Szomszédjához, Norvégiához képest sokkal kevésbé érvényesül az óceán hatása az ország éghajlatában. Ez a Skandináv-hegység magas hegyvonulatai miatt van, ezért tekintjük éghajlatválasztónak a hegységet.

Nehéziparában a vasérc feldolgozás jelentős. A jó minoségű hazai vasércből acélt állítanak elő, melyből kivitelre is meghatározó mennyiség jut. Az acél előállítása elektromos kemencékben történik, az ehhez szükséges energiát a vízerőművek szolgáltatják.

Az ország könnyűiparában a faipar vezet, világhírű ágazat a gyufagyártás.

Érdekesség, hogy a főváros, Stockholm 10 kisebb-nagyobb szigeten és több félszigeten épült, változatos elrendezésű nagyváros. A királyi palota Stokholmban található.

 

A Svéd Lappföld

 

Európa egyik legérintetlenebb vidéke Svédország északon fekvő tartományában, Norrbottenben található. A terület a Skandináv-hegységtől egészen a Botteni-öbölig fut. Az ereszkedő terep előbb hófödte csúcsokat, majd ősfenyvesekbe ereszkedő völgyeket, végül pedig tavakat, mocsarakat és tőzeglápokat foglal magába.

Lappföld nagy része a sarkkörtől északra esik. Lakói, emberek és állatok egyaránt alkalmazkodtak a hosszú, hideg tél és a rövid, hűvös nyár váltakozásához. A Svéd Lappföld évezredek óta változatlanul őrizte meg a zord, de páratlan szépségű vadont.

A jelenlegi vidék arculatát a jégkorszak jégtakarói faragták ki. Amikor a jég 10 000 évvel ezelőtt olvadásnak indult a súlya alól felszabaduló földkéreg megemelkedett, így került a tengerszint fölé.

A Svéd Lappföld nagy részét nemzeti parkok foglalják el. Ezek hatalmas kiterjedésűek, növényekben és állatokban gazdag, változatos tájakat foglalnak magukba.

A lappföldi lejtőkön a növényvilág a magasságtól függően változik. Az 1200 m-es magasság feletti felső magashegyi zónában a növényvilágot egyedül a zuzmók képviselik. Megtelepedésük azt bizonyítja, hogy hideg, tiszta levegő nem szennyezett. A zuzmószint alatti övezetben a törpefűz alacsony bokrai jelennek meg. A még lejjebb húzódó zónában a nyír az uralkodó, és ennél is lejjebb kezdődnek a vörösfenyő, az erdeifenyőés a lucfenyő alkotta erdők.

Lappföld felföldjei sok ragadozó madárnak adnak otthont. Vadászsólymok, szirti sasok, gatyás ölyvek és hóbaglyok vadászterületi találhatók meg. A lápokon és tavakon élo vízimadarak közül a kis lilik, a víztaposó és az énekes hattyú a legelterjedtebbek. A nagyobb emlősállatoknak Európában egyre kevesebb példánya van, de Lappföld menedéket nyújt a medvéknek, a jávorszarvasoknak és a csaknem kihalt farkasoknak. Az erdőkben és ligetekben néha egy-egy hiúz is felbukkan.

A többi képet a galériában találják.