Németország

Deutschland (németül)

357733 km

80275000

Berlin

szövetségi köztársaság

Németország északi részét a Germán-alföld foglalja el. Tavak és morénahalmok teszik érdekessé a területet. A térség felszínét a negyedidőszaki jég formálta. Az ország középső vidékein variszkuszi rögmaradványok találhatók, délen pedig az Eurázsiai-hegységrendszer vonulatai adják a felszín formáját.

Az ország nagyobb folyói közül a Rajna Hollandián keresztül, a Wesser és az Elba Németország területéről ömlik az északi tengerbe. Az Alpokban, a Fekete-erdőben eredő Duna Közép-Európa leghosszabb folyója.

Az éghajlatban az óceáni és a kontinentális hatások keverednek. Északon erősen érvényesül az óceán mérséklő hatása. A középhegységekben, pl. a Harz-hegységben a domborzat módosítja az éghajlatot. A csapadék bőséges a hegyek nyugati oldalán, a medencék szárazabbak.

Németül Bundesrepublik Deutschland az állam neve, melyet 16 szövetségi állam (bundesland) alkot. Ezek következök:

szövetségi álam: székhely

Baden-Württenberg: Stuttgart

Bayern (Bajorország): München

Berlin: Berlin

Brandenburg: Potsdam

Bremen (Bréma): Bremen (Bréma)

Hamburg: Hamburg

Hessen: Wiesbaden

Mecklenburg-Vorpommern (Mecklenburg Elo-Pomeránia): Schwerin

Niedersachsen (Alsó-Szászország): Hannover

Nordhrein-Westfalen (Észak-Rajna – Vesztfália): Düsseldorf

Rheinland-Pfalz (Rajna-vidék – Pfalz): Mainz

Saarland (Saar-vidék): Saarbrücken

Sachsen (Szászország): Dresden (Drezda)

Sachsen-Anhalt (Szász-Anhalt): Magdeburg

Schelswig-Holstein: Kiel

Thüringen (Türingia): Erfurt

Wieskirche

Wieskirche Bajorország legszebb zarándoktemploma.

Marianus apátot hatalmába kerítette az építkezés szenvedélye, a realitás kevésbé érdekelte.A steingadeni kolostor ura sokszor túllépte az építkezésre szánt összeget, ezért III. Miksa bajor választófejedelem arra kényszerítette az apátot, hogy vonuljon vissza. Mariánusz azonban folytatta elodje, Hyazinth Gasner munkáját. Az elod még a halálos ágyán is írányította a zarándoktemplom építését. Kilenc év elteltével lett kész a felso-bajorországi templom.

Építésze, a már híres Dominikus Zimmermann és testvére Johann Baptist, festo az Alpok-aljába harmónikusan illeszkedo épületet tervezett. A zarándoktemplom a létét egy parasztasszonynak köszönheti. A legenda szerint Maria Lori és a férje birtokában levo faszobor a tágas, dúsfüvu mezon könnyezni kezdett. A helyet egy kis kápolnával jelölték meg, ahova egyre többen zarándokoltak. A könnyezo szobor kultusza gyorsan terjedt, ezért döntött úgy Hyazinth apát, hogy méltóságteljes templomot építtet a szerény kápolna helyén.

D. Zimmermann-ra bízta az építkezést és a stukkók készítését. A wessobunni mester oszlopokkal díszített, ovális alaprajzú templomot tervezett. A húsz nagy ablak és a több ablaknyílás fényes belsot eredményezett. A látvány még Josef Hofmiller írót is megihlette, a következoket írta:„Olyan világos, mint egy hercegi terem.”

A muvészt kedvelok csak az 1920-as években fedezték fel maguknak Wieskirchét, addig jobbára csak a helyi lakosok zarándokoltak oda.

Johann Baptist Zimermann a bajor választófejedelem udvari festoje, világos színeket használt a stukkók aranyosan, fehéren csillognak.

A többi képet a galériában találják.