Polska Rzeczpospolita (lengyelül)

312685 km

38418000

Varsó (Warsawa)

köztársaság

Északon a Balti-tenger a természetes határa. Ide torkollik a két nagy folyó: A Visztula és az Odera. Felszínének középső és északi része síkság és alacsony dombvidék. A turzásos, homokdűnés partvidéktől délre a tavas, mocsaras Mazuri-tóhátság 200-300 m magas morénahalmai, a Lengyel-alföld helyezkedik el. Az alföldet délről a Sziléziai medence, a Lengyel-középhegység, valamint a Szudéták és a Kárpátok magas vonulati határolják.

Lengyel neve, Polska mezei, síkvidéki országot jelent.

Éghajlata nedves kontinentális. Az északi nyitottság miatt gyakoriak a kemény hideg telek. Nem ritka a – 25, -30 C hideg sem.

Az ország első fovárosa Krakkó volt, ez ma is az egyik legszebb lengyel város, sok műemlékkel. A Visztula fölé magasodó vára a Wawel.

Krakkó

A középkorban Krakkó volt Lengyelország leggazdagabb városa. Alapítása a legenda szerint Krak törzsfonök nevéhez fuzodik. A lovag egy sárkánytól mentette meg a lakókat.A X. században a Piastok építettek várat a lengyel királyság jelképének számító dombon, am az 1241-ben betöro tatárok a földdel egyenlové tették a várost, amit Boleskaw herceg épített újjá, és utóda Nagy Kázmér alatt alakult ki Krakkó sakktábla szeru utcahálózata.Krakkó virágkora a Jagellók nevéhez fuzodik, 1364-ben alapították meg az Alma Mater Crocori Ensist, amely Prága után a legrégebbi egyetem Európában. A királyok, kereskedok városa 1430 körül csatlakozott a Hansa szövetséghez. A város fejlodésének lendülete III. Wasa3 Zsigmond alatt tört meg, az uralkodó ugyanis Varsóba tette át székhelyét. Az egykori fováros lakói a következo mondattal vigasztalták magukat:„Varsóban lakik a kormányzat, Krakkóban a muveltség.”

Krakkót a lengyel városok gyöngyének tartották a középkorban. A XIV. században lett a posztókereskedelem központja. Ennek emlékét a posztóház és a 100 méter hosszú posztócsarnok, a Shukiennice orzi. A csarnok földszintjén ma kis boltokban lengyel népmuvészeti termékeket árulnak. Az emeleten a XIX. századi lengyel festészeti alkotásokból látható kiállítás.A város szoros kapcsoltban állt Nürnberggel, ennek köszönheto, hogy a nürnbergi Veit Stoss (lengyel nevén: Wit Stwosz) kapott megbízást a Mária-templom oltárának elkészítésére. Wawel jelképes jelentoségu dombján egy székesegyház és egy reneszánsz palota emelkedik. A gótikus templom körül 18 kápolna áll, sok lengyel uralkodót temettek el itt. A kriptában van Adom Mickiewicz-nek, lengyelország nemzeti költojének a sírja. De nem csak temetkezési, hanem koronázási hely a templom. Koronázási palástokat helyeztek itt el és értékes ötvöstárgyakat. A palotát itáliai szerzetesek építették, bútor-, festmény-, mutárgy- és gobleingyujteménye Európa egyik fontos muvészeti központjává teszi.

Krakkót elkerülték a második világháború bombázásainak pusztításai, de a német megszállás alatt sok mualkotás tunt örökre el. Kazimierz-ben, Krakkó egyik negyedében egykor népes zsidó közösség élt, de tagjaikat szinte teljes számban elhurcolták és kiírtották. A krakkói zsidóságra ma már csak a Történeti Múzeum júdaika gyujteménye emlékeztet.