
|
Területe |
237500 km2 |
|
Népessége |
22 330 000 fő |
|
Népsűrűsége |
91,3 fő/km² |
|
Fővárosa |
Bukarest (Bucuresti) |
|
Nyelv |
román |
|
Vallás |
ortodox 87%, protestáns 6,8%, katolikus 5,6%, egyéb 0,6% |
|
Pénznem |
Román lej (ROL) = 100 bani |
|
GDP |
7700 USD |
|
EU tagság |
még nem tagja az Európai Uniónak, de már tárgyalnak róla |
Dél-kelet európai állam a Fekete-tenger partján. Bulgáriával, Szerbia és Montenegróval, Magyarországgal, Ukrajnával és Moldovával határos. Felszínét magashegységek és alföldek borítják. A középső É-i területeket a K-i Kárpátok és a Fogarasi-havasok gerincénakár 2500 m-t is elérő D-i Kárpátok túlnyomórészt vulkáni andezit- és mészkővonalai borítják. Ny-ról az Alföld, D-ről és K-ről a kiterjedt Havasalföld nyúlik be területére.
Éghajlata túlnyomórészt mérsékelt kontinentális(hideg tél, meleg nyár). A Kárpátok vonulatai és a Fekete-tenger partvidéke között jelentős hőmérséklet- és csapadékbeli különbségek vannak. A januári átlaghőmérséklet -2°C, a júliusi 22°C. Az évi átlagos csapadékmennyiség 650 mm, a D-i Kárpátokban 1200 mm, K-en 600 mm, a Duna deltájában 370 mm.
Fő folyója a Duna, az egész ország területéről elvezeti a vizet a Fekete-tengerbe.
A 2-3 században Dácia néven római provincia volt. Később Bizánc és Bulgária befolyása alá tartozott. A 14.sz-ban fejedelemségként létrejött Havasalföld és Moldávia, amelyek a 16.sz-ban török fennhatóság alá kerültek. Az orosz-török háborúsorán mindkét fejedelemség orosz protekturátus lett. 1858-ban egyesültekés 1862-től már a Románia nevet használta. Az Osztrák-Magyar Monarchia széthullása utan hozzá csatolták Erdélyt, Bánátot és egyéb területeket. A II. világháború után elvesztette Besszarábiát (a mai Moldova), Bukovinát és egyéb területeket.1947-ben kikiáltották a Román Népköztársaságot. 1990-ben a kommunista uralom után demokratikus köztársasággá alakult.
Ásványkincsek, energiahordozók:
Kőolaj-, földgázkitermelés, fekete-, barnakőszén-, vasérc, réz-, mangán-, ólom-, arany-, ezüst-, bauxit-, kaolin-, só- és piritbányászat.
Fő iparágak: gépipar, kohászat, vegy-, elektronikai- textil-, fa- és építőanyag-ipar.
Fontosabb központok: Bukarest, Galati, Craiova, Plioesti, Brassó, Nagyszeben, Kolozsvár, Arad és Temesvár.
A mezőgazdaságban a növénytermesztésnek jut nagyobb szerep. Termesztenek búzát, árpát, kukoricát, rizst, zabot, burgonyát, cukorrépát, napraforgót, szóját, gyümölcsöt, zöldséget és dohányt.
Állattenyésztés:szarvasmarha, ló, bivaly, juh, kecske, sertés és baromfi.
Gyapjú, méz és haltermékek előállítása.
Az idegenforgalom az utóbbi években (főleg a Fekete-tenger partvidékén és Erdélyben megújulni látszik.
Románia volt a keleti blokk egyetlen országa, ahol az orosz nem volt kötelező tantárgy az iskolákban. Jelentős a magyar kisebbség (kb. 2millió fő) él az országban.