A sávszélesség függ az átviteli közeg fajtájától, valamint az alkalmazott LAN és WAN technológiáktól. Az eltérések egy részéért az átviteli közeg fizikai jellemzői felelősek. A jelek csavart érpáras rézvezetéken, koaxiális kábelen, optikai szálon és levegőn keresztül haladnak. A jelek terjedésének eltérő fizikai jellemzői alapvetően befolyásolják, hogy milyen információátviteli képességei vannak egy adott átviteli közegnek. A hálózat tényleges sávszélességét azonban együtt határozzák meg a fizikai átviteli közeg jellemzői, illetve a jelzéskezelésre és a hálózati jelek észlelésére szolgáló technológiák. Az árnyékolatlan csavart érpáras (UTP) rézkábelről jelenleg rendelkezésre álló fizikai ismereteink szerint a sávszélesség elméleti korlátja 1 Gbit/s fölött van. A gyakorlatban elért tényleges sávszélesség azonban attól függ, hogy 10BASE-T, 100BASE-TX vagy 1000BASE-TX Ethernet hálózatot használnak-e. A tényleges sávszélességet a kiválasztott jelkezelési módszerek, hálózati kártyák és egyéb hálózati berendezések határozzák meg. Így tehát nemcsak az átviteli közeg jellemzői korlátozzák a sávszélességet.