Adrenalin: A mellékvese hormonja, amely a „ küzdelem vagy menekülés” válaszért felelõs. Epinefrinnek is nevezik.
Ajakherpesz: A száj környékén kialakuló apró hólyagos elváltozás, melyet vírus okoz.
Akne: A bõr faggyumirigyének rendellenes mûködésén alapuló különbözõ formában és súlyossággal jelenezõ bõrelváltozás (legismertebb nevén pattanás,miteszer)
Akut (heveny): Hirtelen fellépõ, súlyos tünetekkel járó, rövid idõ alatt lezajló betegség. Nem krónikus.
Alapanyagcsere: A nyugalmi anyagcsere mértéke.
Alkaloidok: A természetben elõforduló, nitrogént tartalmazó, bázikus jellegû, erõs fiziológiás hatású vegyületek,savakkal vízben oldódó sókat képeznek, csoportosításuk az alapváz szerkezete alapján történik.
Allergia: a szervezetnek a megszokottól eltérõ, túlérzékenységi reakciója egy vagy több allergénnel, ingerrel szemben.
Allopátia: Az orvoslás hagyományos módja, mely kifejezetten az adott betegség elleni anyagokkal és módszerekkel küzd a betegségek ellen.
Aminosavak: nitrogéntartalmú kémiai vegyületek egy csoportja, a fehérjék alapegységei.
Antimikrobiális: baktérium és vírus ellenes hatású
Antioxidáns: olyan vegyület, amely a sejteket és a szöveteket károsító,szabad gyökök károsító hatása ellen nyújt védelmet
Antiszeptikus: fertõtlenítõ
Antitest: A szervezetben termelt fehérje, mely egy bizonyos antigénhez kötõdve annak hatástalanítását, gátlását vagy megsemmisítését idézi elõ (ellenanyag).
Anyagcsere: A szervezetben zajló kémiai folyamatok összességének gyûjtõfogalma
Aranyerek: A végbélnyílás körüli vénák tágulata.
Artéria: Verõér, mely oxigénben gazdag vért szállít a szív felõl a szövetek felé.
Atka: Apró 1-2 mm-nél is kisebb, pókszerû, nyolclábú állat
Atópia: Különféle allergiás betegségekre (pl. ekcémára, asztmára) való hajlam.
Atópiás dermatitisz: veleszületett túlérzékenységi reakción alapuló bõrgyulladás
Autóimmun: Folyamat, melynek során a szervezet saját sejtjei ellen képzõdnek ellenanyagok.
Balzsam: A bõrre alkalmazott nyugtató, gyógyító hatású anyag.
Bélflóra: mindazon baktériumok összessége, amelyek egészséges körülmények között a bélben találhatók
Béta-karotin: Növényi karotin, A-elõvitamin, mely két molekula A vitaminná alakulhat.
Béta-sejtek: A hasnyálmirigy inzulintermelõ sejtjei
Bilirubin: A vörösvérsejtekben található hemoglobin molekula lebomlási terméke.
Bioflavonoidok: biológiailag hatásos flavonoidok
Bõrirritáló: bõrt ingerlõ,enyhe gyulladást elõidézõ anyagok.
Candida albicans: Az emésztõcsatornában gyakori élesztõgomba.
Candidiasis: Összetett tünetegyüttes, melyet a Candida albicans idült túlszaporodása okoz.
Ciszta: A test bármely szervében vagy szövetében létrejövõ csomó vagy duzzanat, melynek tartalma folyadék vagy félfolyékony massza.
Citotoxikus: a sejtekre mérgezõ hatású
Cukoralkoholok: egyszerû cukrok redukálásával elõállítható vegyületek
Cserzõanyagok: különbözõ szerkezetû vegyületek összefogó neve, közös jellemzõjük, hogy a fehérjékkel csapadékot képeznek és bõrcserzésre használhatók.
Degeneratív: elfajulásos
Dermatitis: A bõr - idõnként allergiás eredetû - gyulladása.
Diszfunkció: Mûködési zavar.
Ekcéma: rendszerint allergiás válaszreakcióként jelentkezõ hólyagképzõdéssel,nedvedzéssel, bõrpírral járó gyulladásos bõrelváltozás
Ellenjavallat: (növényi)gyógyszereknél, étrend kiegészítõknél alkalmazott kifejezés, azt jelzi,hogy az adott készítmény fogyasztása kiknek és mikor nem javasolt
Emésztés: az összetett szerves tápanyagok emésztõnedvek hatására alapegységekre válnak szét.
Emulzió: két egymással nem keveredõ folyadékból (olaj,víz) álló rendszer.
Enzim: különbözõ anyagok specifikus átalakulását gyorsító hatással bíró fehérje.
Enzim: Szerves katalizátor, mely valamilyen kémiai reakciót gyorsít.
Érzékelés: az inger felvételének, az ingerület keletkezésének, vezetésének és tudatosulásának folyamata.
Érzékenyítõ: a bõrön allergiás reakciót kiváltó anyag.
Érzékszerv: receptorokból, segédberendezésekbõl (segédkészülékek) felépülõ szerv, melyben megfelelõ inger hatására ingerület keletkezik.
Esszenciális zsírsavak: Olyan zsírsavak, melyeket a szerveket nem tud elõállítani, linolsav.
Étrendkiegészítõ: Az élelmiszerek engedélyeztetésénél alkalmazott kategória,olyan készítményekre (tablettákra,kapszulákra) vonatkozik, amelyeket a napi táplálkozás kiegészítésére fogyasztunk(pl:gyümölcs,zöldségkivonatokat tartalmazó készítmények)
Farkasvakság: Éjjel vagy szürkületkor fellépõ éleslátási képtelenség.
Flavonoidok: a növényvilágban szabadon vagy glikozidos formában gyakran elõforduló vegyületek amelyek szerkezetüket és hatásukat tekintve egyaránt változatosak.
Folyékony kivonatok: Ezek a kivonatok jellemzõen gyógynövények és vizes- alkoholos oldószer 1:1 arányú oldatai. Az alkoholtartalom készitményenként változó.Tulajdonképpen koncentrált tinktúrák.
Forrázat: Gyógynövények rövid ideig tartó, forró vízben történõ áztatásával elõállított tea.
Fõzet: Gyógynövényekbõl készült tea, melyet a növény meghatározott ideig tartó áztatásával, majd leszûrésével állítanak elõ.
Furunkulus: Szõrtüszõt érintõ gennyes kelés.
Glutén: A búzában vagy egyéb gabonákban található fehérje, amitõl a tészta kemény és nyújtható lesz.
Glükóz: A vérben található monoszaharid. A szervezet egyik legfõbb energiaforrása.
Gyanta: Különféle vegyületeket tartalmazó kemény vagy lágy állományú növényi eredetû anyagok amelyek már nem vesznek részt a növényi anyagcsere folyamatokban . Keletkezhet természetes úton vagy mesterséges beavatkozás hatására. A gyantákat koruk szerint is csoportosítják. Így vannak jelenkori néhány száz, vagy ezer éves illetve akár több millió éves gyanták is. Ez utóbbira jó példa a borostyánkõ.
Gyulladáscsökkentõ: gyulladásos folyamatokat mérsékelõ
Hallucináció: Bizonyos anyagok (pl:kábítószerek) hatására vagy az elborult elmeállapot következtében jelentkezõ érzékcsalódás.
Hám: a testfelszin egészét borító és a legtöbb belsõ sejtek.
Hipoxia: elégtelen oxigénellátás.Számos testszövetben megtalálható sejtféleség, mely hisztamin és egyéb gyulladásos részecskék termelése révén fontos szerepet játszik az allergiás és gyulladásos folyamatokban.
Holisztikus orvoslás: az orvoslás azon formája, mely az egész ember gyógyítását tûzi ki célul a tünetek által érintett testrész vagy testrészek helyett.
Idült: Lassan kialakuló, tartósan fennálló betegségek.
Illóolaj:A növények különbözõ részeiben illóolajtartó sejtekben vagy járatokban képzõdõ és nagyon változó mennyiségben felhalmazódó koncentrált természetes anyagok. Az illóolajok hõre fényre levegõre és nedvességre érzékeny anyagok.
Immunmoduláns: Az immunrendszer müködését kedvezõ irányba mozdító (az immunvédekezésben egyidejûleg több folyamatot szabályoz).
Infarktus: Körülírt szövetterület elhalása oxigén hiánya következtében.
Inkontinencia: Vizelet vagy székletürítés szabályozására való képtelenség.
Inzulin: Hasnyálmirigy által termelt, vércukorszint csökkentõ hormon.
Irritáló: bõrt ingerlõ gyulladást elõidézõ anyagok.
Izzadmány: Egyes, fõként gyulladásos betegeknél a szervezet különbözõ részein felgyülemlõ váladék, nedv.
Kalória: A hõ mértékegysége. A tápkalória azt a hõmennyiséget jelenti, melyet 1kg víz 1°C-al történõ felmelegítése igényel.
Karotinok: Zsíroldékony növényi pigmentek, melyek némelyikét a szervezet képes A-vitaminná alakítani.
Keratin: hajban szõrben körmökben található oldhatatlan fehérje.
Keserûanyagok: változatos szerkezetû, keserû ízû vegyületek összefoglaló neve.
Kiválasztás: Salakanyagok eltávolítása a szervezet sejtjeibõl
Kivonat: Növényekbõl különbözõ oldószerekkel (vízzel,alkohollal,glicerinnel stb)elõállított,a növények hatóanyagait koncentráltan tartalmazó oldatok, melyekrõl az oldószerek eltávolítása után.un. száraz kivonatot kapunk.
Klimax: Az ötven év körüli nõk élettani állapota (változás kora) melynek jellemzõje a menstruáció elmaradása.
Koleszterin-szint: A szervezet minden részében elõforduló zsírszerû vegyületnek,a koleszterinnek a vérben mért mennyisége.
Mikroflóra: Egy adott régió mikrobiális lakói(pl.a vastagbélben).
Mirigy: váladékot termelõ sejt vagy sejtcsoport.
Mozgás: hely, vagy helyzetváltoztatást eredményezõ életjelenség.
Mozgató idegsejt: ingerületet szállít a központi szervekbõl a végre hajtó szervekhez.
Növekedés: életjelenség, tömeggyarapodással, méretnövekedéssel járó, meg nem fordítható mennyiségi változások összessége.
Nyák: A nyálkahártyák által termelt sima, nyálkás folyadék, mely a nyálkahártyák síkosítására és mechanikai védelmére szolgál.
Nyálkahártya: A legtöbb testüreget és csatornát (többek közt a légutakat,a tápcsatornát,a húgyivar csatornákat és a szemhéjat) bélelõ lágy, rózsaszín szövet. A nyálkahártyák nyákot termelnek.
Nyirok: A nyirokerekben a nyirokrenszerbõl a vébe áramló folyadék
Nyomókötés: Bõrre szorosan rögzített gézgombóc.
Ösztrogének: Nõi nemi jellegek kialakításáért felelõs hormonok.
Perctérfogat: A szív által egy perc alatt továbbított vérmennyiség.
Perisztaltika: A belek sorozatos izomösszehúzódásai, melyek eredményeképpen az étel végighalad a tápcsatornán.
Porc: Kötõszövet fajta, mely az ízületi felszínek lengéscsillapítójaként szolgál.
Sárgaság: Emelkedett bilirubinszit következtében létrejövõ állapot, melyet a bõr sárga elszínezõdése jellemez.
Szabad gyökök: Igen reakcióképes molekulák, melyek párosítatlan elektronjuk révén az egyes sejtösszetevõkhöz kötõdve fejtik ki károsító hatásukat.
Szélhajtó: Olyan anyag mely elõsegíti a bélgázok távozását.
Szénhidrátok: Cukrok és keményítõk.
Szidróma: Tünetegyüttes, jelek és tünetek csoportja, melyek egy adott betegségre vagy mûködési zavarra jellemzõ minta szerint együtt jelentkeznek.
Szívkoszorúér-megbetegedés: Betegség, melynek során a szív vér- és oxigénellátása érelmeszesedés következtében hiányt szenved.
Telített zsír: Olyan zsírmolekula, melynek szénatomjai maximális számú hidrogénatomhoz kötõdnek, állati eredetû termékekben, tojásban található.
Tinktúra: Gyógynövények hatóanyagait alacsony koncentrációban tartalmazó alkoholos vagy vizes-alkoholos oldatok. Általában az õket tartalmazó folyékony anyag higítása során kerülnek elõállításra.
Vérnyomás: A vér által a vérerek falára kifejtett nyomó-és feszítõ erõ.
Vizenyõ: Víz felgyülemlése a szövetekben (oedema).
Zöld hályog: A szemnyomás fokozódásával járó, károsodáshoz vezetõ állapot (glaucoma).
Zsíradékok, zsíros anyagok: A növényeknek fõként terméseiben és a magvaiban tartalék tápanyagként jelentõs mennyiségben felhalmazódó energiát termelõ anyagok.
