Vénusz (bolygó)

A Vénusz a Naptól számított második bolygó a naprendszerben, úgynevezett belső bolygó.

A legfényesebb bolygó, ezért a római szépség istennőjéről nevezték el. Ez egy … föld típusú..., bolygó, mivel nagyon hasonló a mérete, belső szerkezete és a tömege, ha összeegyeztetjük a Földdel, ezért a Föld testvér bolygójának is nevezik a hasonlóság miatt.

Habár minden bolygó pályája ellipszis   ugyanaz az irányítása, mint a Napnak ( a legnagyobb …….47.8° ) tehát a Földön csak akkor láthatjuk, mikor lemegy a nap, vagy napsütés után.

Néha arra utalnak, hogy  a „Reggeli csillag”, vagy az „Esthajnal csillag” és mikor feltűnik messze a legfényesebb pont az égen.

Fizikai tulajdonságok

A Vénusz atmoszférája főleg széndioxidból (több mint 96 %-a) és kis mennyiségben nitrogénből áll. A hatalmas CO2-ban gazdag atmoszférának következménye az erős üvegházhatás, ezért a felszíni hőmérséklet több mint 400 °C-fok fölött van. A legmasabb mért felszíni hőmérséklet magasabb, mint 500° C fok. Az üvegházhatás miatt a sarki és egyenlítői, valamint a nappali és éjszakai hőmérsékletek nincs lényeges különbség az alacsonyabban fekvő légrétegek között. Ez teszi a Vénusz felszíni hőmérsékletét a Merkúrnál is melegebbé.

A felszín jellegzetessége

A Vénusz lassú …ellentétes, azaz retrográd ….forgást végez, vagyis a forgása keletről-nyugat felé irány helyett nyugatról kelet felé történő mozgás. Nem tudjuk miért a Vénusz tér el ebben a módszerben, habár lehet, hogy ütközés következménye egy nagy aszteroidával valamikor a távoli múltban.

A Vénusz felszínét két elkülönülő nagyobb szárazföldhöz hasonló felvidék „kontinensek” alkotják.

A Nyugati felvidék Ishtar Terra és a Vénusz legmagasabb hegye Maxwell Mountes (kb. 2 km-rel magasabb mint a Mount Everest) később James Clark Maxwell ami körülveszi a Lakshmi Palum nevű sík területet.

Ishtar Terra kb. akkora mint Ausztrália területe. A déli félteke a nagyobb Aphrodite Terra, a mérete kb. akkora, mint Dél-Amerika. A köztes felvidéken számos tábla süllyedés van, beleértve Atlanta Planitiát, Guinevere Planitiát és a Lavina Planitiát.

A Vénusz mágneses mezeje nagyon gyenge a többi bolygóhoz képest, a miben bizonyára szerepet játszik a nagyon lassú retrográd tengelyforgás, mely 243 földi napig tart.

Sokan úgy vélik, hogy jóval régebben víz volt a Vénusz felszínén, de a nap növekvő fényereje miatt megemelkedett hőmérséklet elég volt hozzá, hogy megkezdődjék az óceánok fokozott párolgása, ami viszont a légkörben növelte meg a vízgőz mennyiségét.