Globális felmelegedés

Svante Arrhenius svéd vegyész 1896-ban felvetette, hogy az ipari civilizáció által a légkörbe bocsátott széndioxid melegítheti a Föld felszínét. Az óceán életével foglalkozó biológusok azt válaszolták, hogy ez nem lehetséges. Néhányan időnként felvetették, hogy vissza kellene térni a problémára, de a téma hosszú ideig nem került napirendre.

Minden tavasszal kivirulnak a növények, és felveszik a széndioxidot. Minden ősszel, a növényzet visszahúzódásával széndioxid kerül vissza a levegőbe. Egymáshoz illesztve az egyes évek ciklusait, emelkedő görbét kaphatunk. Minden évben növekvő mennyiségű CO2 kerül a légkörbe, s a növények be- és kilégzési ciklusainak végén egyre több marad a levegőben. A Keeling-görbe szemmel láthatóan bizonyította, amit addig sokan csak sejtettek, hogy az emberi tevékenység által a levegőbe eresztett széndioxid nem nyelődik el az óceánokban és a növényzetben, hanem évről-évre felhalmozódik a Föld légkörében: az ember megváltoztatja az atmoszféra összetételét.

Összefüggés a légköri széndioxid-tartalom és a hőmérséklet között

Erre vonatkozóan elméleti megfontolások és számítások, valamint kísérleti tapasztalatok szerint a jelenlegi teljes légköri CO2-tartalom mintegy 7 oC-fokkal járul hozzá a földfelszín hőmérsékletéhez. Ez a mennyiség az elmúlt 150 évben közel egyharmadával nőtt. Az utóbbi ötven év sokmillió adatának elemzésével egy kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy az óceánok vize is melegedett, egészen a felszín alatti háromszáz méterig kimutatható módon. Mivel a víznek sokkal nagyobb a hőkapacitása, mint a levegőnek, ezért az óceán vize felvette ezt a többletet. Nyilvánvaló, hogy egy egyensúlyi állapot alakul ki a víz és a fölötte levő levegő között, tehát egy hullámzó folyamatban a tenger ezt a hőtöbbletet vissza is fogja bocsátani a levegőbe. A melegebb tengervíz gyorsabban párolog, egyrészt több nedvességet bocsát a levegőbe, amitől több lesz az eső, másrészt a gyorsabban emelkedő levegő erőteljesebb szeleket és viharokat gerjeszt, harmadrészt a melegebb levegőnek nagyobb az energiatartalma, vehemensebb, mozgékonyabb, változékonyabb.

Kezdetben nem vették komolyan a felfedezést

Egyelőre nem sokan tudják, hogy mi okozza a globális elsötétülést, vagy elhomályosodást („global dimming”) A felismerés ugyanis minden más tudományos elmélettel ellentétes volt, talán ezért is merült sokáig feledésbe, és ezért tudnak róla még ma is kevesen.

A napsugárzás mérése

A napsugárzás mérésére egyébként egy pofonegyszerű eszközt használnak. A mérés lényege az, hogy vesznek egy fekete lemezt, és megmérik, hogy az a fele, amelyik a napsugárzásnak van kitéve, mennyivel melegszik fel jobban, mint az az oldal, amelyet nem ér a Nap.

Ami a hosszabb távú globális kilátásokat illeti, ez idő szerint három dolgot tudunk biztosan:

  1. Tudjuk, hogy az éghajlat nem változatlan (geológiai adatok bizonyítják).
  2. Tudjuk, hogy a vízgőz és a különféle "üvegházhatású gázok", köztük elsősorban a szén-dioxid, milyen szerepet játszanak az éghajlat alakításában
  3. Végül tudjuk, hogy az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja évtizedek óta állandóan és jelentősen növekszik.

A fejlett országok külföldön is csökkenhetnek

A közös megvalósítás (joint implementation) lehetővé teszi, hogy a fejlett ipari országok, melyek a legnagyobb kibocsátók ne csak saját országukban csökkentsék a kibocsátást. Az ilyen beruházásokból származó kibocsátás-csökkentés egy meghatározott részét a finanszírozók saját országukban számolják el. Ha az iparosodott országok nagyobb szén-dioxid kibocsátói valóban kénytelenek lesznek a kibocsátás-csökkentés költségeit viselni, akkor óriási kiadások előtt állnak. Azonban a legnagyobb kibocsátók és néhány állam már most elkezdte a közös megvalósítási projektek szervezését, mondván, úgy találják meg a minden résztvevő számára legkedvezőbb megoldást, ha kormányközi egyeztetéssel megkezdik a közös megvalósítási és tiszta fejlődési projektek szervezését.

A grafikon a 10 legnagyobb mennyiségű üvegházhatású gázt kibocsátó országot mutatja be.

Globális felmelegedés - milyen hatással lesz Magyarországra?

Az éghajlat-változási, globális felmelegedési folyamatok természetesen Magyarországot is érintik: gondoljunk csak az elmúlt években egyre gyakoribb alföldi aszályra, vagy a Balaton vízszintjének csökkentésére.

Nem egyértelmű, hogy alakul a csapadékmennyiség

A csapadékmennyiségét elemezve egyáltalán nincsenek egyértelmű következetések. Egyes számítások szerint növekedni fog az eső és a hó mennyisége hazánkban, mások szerint viszont éppen az ellenkezője történik majd. A legnagyobb gondot azonban nem ez jelenti, hanem az, hogy nyáron mindenképpen csökkenni fog az esőzések aránya, ami az amúgy is aszály által veszélyeztetett Alföldet érinti súlyosan. Azonban télen elképzelhető, hogy több csapadék esik majd.

Ritkább, de intenzívebb esőzések

A csapadék lehullására vonatkozó becslések azt is erősítik, hogy bár az esős napok száma csökkenhet a jövőben, a lehullott csapadék mennyisége viszont akár nőhet is, tehát ritkább, de intenzívebb esőzésekre és havazásokra kell számítani az elkövetkező 50-100 évben.


Forrás: www.sulinet.hu
www.neszeneked.uw.hu
www.index.hu
MTI

 

Vissza