1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek.

5. Lőrinc. A lassan beköszöntő őszre utal, hogy ez a szabadban fürdés utolsó napja. A "lőrinces" dinnye, körte már nem igazán ízes. Ezen a napon fordul az időjárás: ha szép idő van, hosszú lesz az ősz. Lőrinc napja után a fás növények meg-állnak fejlő-désükben, és a kígyó odvába bújik.

8. Kisasszony. ősi pogány őszkezdő nap. "Fecskehajtó Kisasszony"-nak is nevezik: e naptól kezdve indulnak útnak a fecskék és a vándor-madarak. Sok helyen a dióverés napja.

21. Máté. Ha ezen a napon tiszta az idő, jó lesz a bortermés. Vetésre viszont Máté hete nem kedvező "pelyvahét"-nek nevezik.
  Bár csillagászatilag ezen a napon van az őszi napéjegyenlőség, jelentősebb ünnep nem kap-csolódik hozzá. Ezután kezdődnek az őszi pász-torünnepek, a gazdasági év végét jelentő szüreti mulatságok.

29. Mihály őszi évnegyedkezdő nap. Európa-szerte ismert pásztorünnep. Ezen a napon hajtják be a legtöbb állatot a faluba, ekkor lépnek szolgálatba a pásztorok.
  Megszakad a fű gyökere, megszűnik a mézelés, a halak a víz fenekére húzódnak. Megkezdődik az őszi vetés.
  Ha ezen a napon még itt vannak a fecskék, új-évig nem lesz nagy hideg. A Mihálynapi menny-dörgés szép őszt, de kemény telet jelent.