2. Gyertyaszentelő. A rómaiak a hajdani tavaszkezdő ünnepen gyertyás-fáklyás felvonu-lásokat rendeztek. A kereszténység átvette az ősi tűzkultuszra utaló szokást: a házakban eloltják a tüzet és mindenhol szentelt gyertyákkal világítanak. A gyertyaszentelő napjához fűződik a legszélesebb körben elterjedt időjóslás: e napon a téli álmából felébredő medve kijön a bar-langjából, ha napos időt talál, s meglátja a saját árnyékát, akkor visszabújik, mert még hosszú lesz a tél. Tehát, ha ebben az időszakban fel-melegedés, napos idő van, a tél még hosszúnak ígérkezik.

3. Balázs. A diákok patrónusa. Több évszázadra visszanyúló szokás szerint e napon tartották a Balázs-járást, amikor házról házra vonulva toborozták a diákokat az iskolába. Ezen a napon van a "balázsolás" is: a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával megfüstölik, hogy ezzel a fájdalmat, betegséget okozó gonoszt elűzzék.

6. Dorottya. Kedvelt nap farsangi mulatság tartására. (Gondoljunk Csokonai Dorottyára.)
 Időjósolás is fűződik hozzá: "Ha Dorottya szo-rítja, Julianna tágítja" a fagyot.

10. Skolasztika. Az oltóágak szedésének napja.

11. Elek. Kígyóűző nap, a havasi pásztorok tavaszkezdő napja - ilyenkor a hegyeken nagy tüzet gyújtanak a gonosz elűzésére.

14. Bálint. A tyúkültetés napja, ekkor kezdenek párosodni, fészket rakni a verebek. Újabban nálunk is megünneplik a Valentin napot, a szerelmesek nyugat-európai ünnepét.

16. Julianna. Dorottya ellenkező napja.

19. Zsuzsanna. Elviszi a havat, zöldellni kezd a fű, és megszólalnak a pacsirták.

24. Jégtörő Mátyás. Ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, Mátyás töri meg a tél uralmát. Vagy ha jeget nem talál, akkor csinál.
 A halászoknak is jeles napja, ekkor kezdenek ívni a csukák. Az ezen a napon fogott csukát a nép "Mátyás csukájá"-nak nevezi, és egész évre bő hal-fogást ígér.

Farsang. Idejét úgy számolják ki, hogy az első tavaszi (II. 21. utáni) holdtöltére következő vasárnaptól (húsvéttól) visszaszámolnak hat hetet (a böjt idejét).
 A farsang a közelgő tavasz ősi örömünnepe, egyúttal a tél és a tavasz küzdelmének szim-bolikus megjelenítése. Számtalan gonoszűző és termékenységvarázsló álarcos, alakoskodó szokás fűződik hozzá (kongózás, kormozás, téltemetés, busójárás stb.).
 A legtöbb esemény farsang vasárnapjára és a rá-következő néhány napra, "farsang farkára" esik: így húshagyó keddre, a böjt kezdetére, hamvazó szerdára, a dologtiltó napra, amit böjtfogadónak is neveznek. Ezen a napon tartják a keresztények a "hamvazkodást".
 A húsvét vasárnapig tartó böjtben húst és zsíros ételeket nem esznek, csak főtt tésztát, aszalt gyü-mölcsöket és a korpából készült leveseket.